2016. február 11., csütörtök
Hajléktalanság
A múlt órán egy hakjléktalan emberről volt szó,Petterzen Istvánnak hivták.Írnunk kellet egy részletet,hogy miként látunk meg egy meghadott helyzetet.Körül kellett írnunk a helyszínt,miként látjuk a jelenetet,környéket,a szituációt.Sokan sajnáltuk,páran pedig pozitívan látták.Az író úgy írja hogy pozitívként jöjjön le nekünk a kép,hogy örül minden apró dolognak István.Közben mindannyian tudjuk hogy ez a szitu amiben ő benne van elég hátrányos,és nagyon rossz.A tanulság belőle az, hogy egy picit belelátunk már a hajléktalanok életébe,és nem szabad őket lenézni,Igazából senkit nem szabad lenézni mert nem tudjuk mért vannak ott ahol és hogy tehetnek róla,vagy nem.Mert 30%-az aki nem tehet arról hogy utcára kerültek.70% pedig tehet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése